„Ha a szülőföldön akarok boldogulni, akkor nemcsak gazdaságilag, hanem szellemileg is ott akarok boldogulni” – vallja Duray Miklós a negyven interjút tartalmazó kötetben.

A rendszerváltás kezdetétől a kilencvenes évekig három vándorlási hullám érte hazánkat. A romániai magyar nemzetiségűek migrációját követte a keletnémetek emigrációja, majd a délszláv háború menekültjeinek Magyarországra vándorlása. Ezután a „természetes migrációs mozgások váltak meghatározókká, melyekben döntő szerepet a szomszédos országokból érkező állampolgárok játszanak”. A bevándorlás mellett azonban bizonyos mértékű külföldre vándorlás is megállapítható.

A hazánkba vándorlók többsége magyar nemzetiségű. „Magyarország esetében tehát nem kerülhető meg az a történelmi helyzetből fakadó tény, hogy az I. világháború befejezése óta a magyar nemzet és Magyarország határai nem esnek egybe” – írja Tóth Pál Péter, az interjúkötet szerkesztője. Ennek megfelelően a magyar migrációs politikát befolyásolja az a tényező, hogy Magyarország mennyire érdekelt abban, hogy a szomszéd államokban élő magyar nemzetiségű lakosság áttelepedjen, vagy szülőföldjén maradjon. A XX. században ugyanakkor százezrek hagyták el Magyarországot politikai és gazdasági okok miatt. Az első világháborút követően létrejött közép-európai államok 1990-ben széthullottak, magyarlakta területeik státusa viszont nem változott. Ezért az ott élő magyar nemzetiségűek vándorlására folyamatosan lehet számítani, hiszen sokan vannak, akik nagyobb biztonságban érzik magukat Magyarországon. A szomszédos országokból érkező „migrációs nyomás” függ a magyarországi befogadástól és az adott állam kisebbségekkel kapcsolatos politikájától, továbbá a magyar nemzetiségűek szándékaitól.

Az interjúalanyok többsége nem hivatásszerűen foglalkozik a migráció kérdésével. Kiválasztásuknál más szempontokat vettek figyelembe: saját szakterületük elismert személyei legyenek és „markáns véleménnyel” rendelkezzenek. Az interjúalanyok Magyarországon, a szomszédos államokban és nyugaton élnek és végzik szakmai tevékenységüket. A problémafeltáró interjúk kérdéssorát hosszas konzultációk alapján állították össze. A beszélgetések célja annak feltérképezése volt, hogy a rendszerváltás utáni migrációs folyamatokban felismerhető-e migrációpolitikai stratégia.

A kutatások alapján megállapítható, hogy a nemzetközi vándorlás nagy szerepet kaphat a magyar társadalom jövőjének alakulásában. A kötet tanulsága, hogy a népesedéspolitikai vizsgálatoknak nemcsak hazai vonatkozásban kell megtörténniük, hanem az egész magyarság szempontjából. A magyar migrációpolitikának több tényezőt figyelembe véve kell kialakulnia: hazánk és a szomszédos államokban élő magyarság gazdasági, demográfiai, kulturális és politikai helyzete alapján nehéz mindenki számára a megfelelő megoldást megtalálni.

Hogy milyen megoldások lehetségesek a migrációpolitikában? Az interjúalanyok erre különböző válaszokat adtak. Duray Miklós pozsonyi politikus szerint a környező országok magyarságának elvándorlásával szemben „szellemi és gazdasági expanzióra” kell törekedni.

(Vándorlás és népességfogyás. Interjúk a magyarok Magyarországra vándorlásáról. Szerk.: Tóth Pál Péter. Lucidus Kiadó, Budapest, 2006. Ára: 3800 forint)

Forrás: HTMH-Figyelő, Magyar Nemzet, T. Németh László