Duray Miklós honlapja

Az Új Szó összefüggésbe hozta a Duray nevet a Gorilla-üggyel. Erre válaszul Duray Miklós a következő levelet küldte a napilap szerkesztőségébe.

Az elmúlt száz évben a magyar humán gondolkodásra három, sajátos alkotó szellemisége és az ő általuk képviselt eszmeiség gyakorolt jelentős hatást. Közös jellemzőjük a szókimondás, az erőszakosság, a tehetség és a szenvedély volt. Életkor szerint Ady nyitja a sort, Szabó Dezső a folytatója és Csurka István fejezi be ezt, az elsőnek a születésétől az utóbbinak a haláláig tartó másfél évszázados időívet.

Duray Miklós a Kossuth Rádió (MR1) Határok nélkül c. adásában 2012. január 6-án az 1994. január 8-i komáromi nagygyűlésére tekintett vissza. A beszélgetést Haják Szabó készítette

A Magyar Televízió összeállítása Duray Miklósnak, a Polgári Magyarországért Díjjal való kitüntetéséről, 2011. december 20-án.

A Duna TV Közbeszéd című műsorának volt vendége Duray Miklós 2011. december 21-én, miután december 20-án átvette a Polgári Magyarországért Díjat.

Gecse Géza interjúja Duray Miklóssal. Elhangzott a Kossuth Rádióban 2011. december 21-én, egy nappal azt követően, hogy Duray Miklós a budapesti Duna Palotában átvette a kitüntetést. A képek a díjátadó ünnepségen készültek.

A magyar nemzet Kárpát-medencei létezése során, a XXI. század első évtizedében a legtöbb gond a néhai történelmi ország északi területén adódik.
Azon a vidéken, ami a török hódoltság idején alkotta a maradék, azaz a Királyi Magyarország egy részét, ahol Rákóczi vívta szabadságharcát az egész nemzetért és a történelmi állam/ország függetlenségéért. Ez a terület Trianonban nem csak ki lett szakítva a történelmi országból, hanem szét is lett szakítva. Egyik része egy új állam területévé lett, másik része, pedig a trianoni elszakított maradék-országnál maradt.